A mesterséges édesítőszerek megítélése a tudomány mai állása szerint – 2. rész

Az előző részből megtudhattad, hogy az az állítás, hogy a mesterséges édesítőszerek segítenek a fogyásban és a cukorbetegség megelőzésében egyáltalán nem igazolt. Sőt, számos nagy esetszámú epidemiológiai vizsgálat éppen ellentétes eredményekre jutott. A mesterséges édesítőszer fogyasztás pozitív összefüggésben áll a hízással és a kettes típusú cukorbetegség kialakulásával. De vajon miért? Ezzel a résszel elkezdem a lehetséges okok ismertetését.

A mesterséges édesítőszerek hatására megváltozik a bélflóra

Az emberi szervezet nem csak testi sejteket, hanem mikroorganizmusokat is tartalmaz, méghozzá hatalmas mennyiségben. Számuk körülbelül 1014, ami azt jelenti, hogy több mikroorganizmus él benned, mint ahány emberi sejted van!

Ezen mikroorganizmusok nagy része a bélrendszerünkben él. Ezt nevezzük bél-mikrobiótának, vagy köznyelviesebben bélflórának. Egy felnőtt ember bélrendszerében kb. 1200 féle mikroorganizmus él, melyek természetesen hatással vannak a szervezet működésére.

Az utóbbi évek kutatásaiból nagyon sok érdekességet megtudhattunk a bél-mikrobióta és az egészség összefüggéseiről. Íme, néhány példa:

  • A bél-mikrobióta fokozza a bélrendszer immunrendszerének hatékonyságát, és védi a bélnyálkahártya épségét
  • A kiegyensúlyozott, jól működő bél-mikrobióta kulcsszerepet tölt be a hatékony emésztésben, sőt egyes vitaminok iránti szükséglet kielégítésében
  • A sovány és elhízott emberek bélflórája között jelentős különbségek vannak
  • Sovány felnőttek bél-mikrobiótájának átvitele metabolikus szindrómában szenvedő felnőttekbe növeli náluk az inzulinérzékenységet
  • A bél-mikrobióta kapcsolatban lehet az idült gyulladásos, valamint az autoimmun betegségekkel. Pl. Crohn-betegség, colitis ulcerosa, rheumatoid arthritis

Nem kérdés tehát, hogy a benned lévő mikroorganizmusok hatással vannak az egészségedre.

De mitől függ, hogy milyen a bélflóra összetétele?

A bélflóra a születés után fokozatosan alakul ki. Az is befolyásolja, hogy milyen úton történt a szülés. A hüvelyi úton született csecsemők előnyben vannak a császármetszéssel születettekkel szemben, hiszen a természetes szülés során az újszülött először az anya flórájával találkozik, míg a császármetszéssel világra hozott csecsemő a kórházi környezet flórájával.

A legnagyobb hatással azonban az étrend van a bél-mikrobióta összetételére. Bár az elfogyasztott élelmiszerek nagy része a vékonybélben összetevőire bomlik és felszívódik, az emésztetlen élelmi rostok és egyéb anyagok a vastagbélbe jutnak, ahol hatással vannak a mikroflórára. Van azonban még valami, ami eljuthat erre a területre: A MESTERSÉGES ÉDESÍTŐSZEREK.

Hogyan hatnak a mesterséges édesítőszerek a bélflórára?

Mivel a mesterséges édesítőszerek többsége változatlan formában jut a vastagbélbe, ott találkozik a bél mikroorganizmusaival, és bizony hatással van rájuk. Egyre több tudományos vizsgálat bizonyítja, hogy ez a hatás igencsak kedvezőtlen.

Bélflóra és inzulinrezisztencia

Hadd mutassak be egy kísérletet, melyet ugyan egerekkel végeztek, de az eredményeket humán vizsgálatok is megerősítették.

Ebben a vizsgálatban az egereket két csoportba osztották. Az egyik csoport a magas zsírtartalmú tápja mellé glükózt (szőlőcukor), a másik szacharint (mesterséges édesítőszer) kapott. Néhány hét múlva OGTT-t, vagyis cukorterheléses vizsgálatot csináltak velük. Az eredményt a mellékelt ábra szemlélteti: a szacharinnal etetett állatoknál glükóz intolerancia alakult ki.

De vajon ez a bélflórával függ össze? A válasz igen, amit két módon is bizonyítottak:

  • Antibiotikum kezeléssel újra megváltoztatták az állatok bélflóráját, és ezzel a glükóz intoleranciát vissza tudták fordítani.
  • A szacharinos egerektől székletet transzplantáltak csíramentes egerekbe, vagyis átültették a bélflórát, és ezeknél az egereknél is glükóz intolerancia alakult ki. Úgy tűnik, a bélflóra átültetésével a problémát is átültették.

Embereknél is van összefüggés?

Igen. 381 nem-cukorbeteg résztvevő adatait vizsgálták, és pozitív összefüggést találtak a mesterséges édesítőszer fogyasztás és számos metabolikus szindrómára jellemző paraméter között. Pl. nagyobb derék-csípő arány, magasabb éhomi vércukorszint, magasabb HbA1c, csökkent glükóz tolerancia.

A kutatók egy humán intervenciós vizsgálatot is elvégeztek, melyben hét egészséges felnőtt vett részt, akik nem szoktak mesterséges édesítőszereket fogyasztani,de a vizsgálat során hét napig a szacharin maximálisan ajánlott napi adagját fogyasztották.

Eredmény: a hétből négy résztvevőnek szignifikánsan csökkent a glükóz toleranciája. Nekik a bélflórájuk is megváltozott, és ezt a hatást ismét át lehetett vinni széklet transzplantációval csíramentes egerekbe.

Lehetnek egyéni különbségek?

Úgy tűnik, igen, hisz egy hét alatt a hétből három embernél nem jelentkezett kedvezőtlen változás. Valószínűleg ez a kezdeti bélflóra összetételüknek volt köszönhető, ami ellenállt a negatív módosulásnak. Persze az már egyáltalán nem biztos, hogy ez több hét, hónap vagy év után sem következik be náluk.

Konklúzió

Bőséges tudományos evidencia támasztja alá, hogy a mesterséges édesítőszerek fogyasztása a bél-mikrobióta kedvezőtlen változásához vezethet, melynek következtében csökkent glükóz tolerancia alakulhat ki.

És ez még nem minden! A cikk-sorozat folytatásban egy másik mechanizmust mutatok be, ami közrejátszhat a mesterséges édesítőszer fogyasztás lehetséges negatív hatásainak kialakulásában.

Ha érdekel a folytatás, kövesd a Fogyókúra DETOX facebook oldalát!

PCOS érintett vagy? Gyere el az októberi csoportos diétás tanácsadásra!

 


Felhasznált irodalom:

  1. Bíró, G. A bél-mikrobióta kapcsolata az egészséggel és betegséggel. Egeszsegtudomany 1–15 (2014).
  2. Suez, J. és mtsai. Artificial sweeteners induce glucose intolerance by altering the gut microbiota. Nature 514, 181–186 (2014).
  3. Nettleton, J. E., Reimer, R. A. & Shearer, J. Reshaping the gut microbiota: Impact of low calorie sweeteners and the link to insulin resistance? Physiol. Behav. 164, 488–493 (2016).
  4. Gross, J. J. Metabolic effects of non-nutritive sweeteners. 34, 352–359 (2016).