Kinek NEM ajánlott az eritrit?

Az egészség táplálkozás egyik kritikus kérdése, hogy mivel édesítsünk. Mivel a túlzott cukorfogyasztás inzulinrezisztenciához, elhízáshoz és fogszuvasodáshoz vezethet, sokan keresnek helyette egészségesebb alternatívát.

Az egyik lehetőséget a mesterséges édesítőszerek jelentik. A leggyakrabban használt fajták a ciklamát, a szacharin, a K-aceszulfát és az aszpartam. Bár elvileg nagyszerűek lehetnének, hisz nem tartalmaznak számottevő szénhidrátot és kalóriát, ma már tudjuk, hogy sok szempontból nincsenek jó hatással a szervezetünk működésére. Az egyik legnagyobb probléma az velük, hogy kedvezőtlen módosulásokat okoznak a bélflórában, ami közvetve inzulinrezisztenciához és hízáshoz vezethet. Ha mélyebben is érdekel ez a téma, ajánlom figyelmedbe ezt az ötrészes cikk-sorozatot, ahol elég részletesen kifejtettem: A mesterséges édesítőszerek megítélése a tudomány mai állása szerint.

Tehát a mesterséges édesítőszereket NEM ajánlom.

A másik divatos alternatívák a cukoralkoholok. Például a xilit és az eritrit. A cukoralkoholok szénhidrátban és kalóriában szegények, és nem okoznak fogszuvasodást.

Ezek közül a xilit sokak számára nem megfelelő, mivel az arra érzékenyeknél hasmenést és egyéb emésztőrendszeri panaszokat okoz. Ez annak köszönhető, hogy csak egy kis hányada tud felszívódni a vékonybélben, a maradék a vastagbélbe jut, ahol a bélbaktériumok fermentálják, és közben gázok és rövid szénláncú zsírsavak keletkeznek.

Ezzel szemben az eritrit a többség számára jól tolerálható, mivel szinte teljesen fel tud szívódni a vékonybélben, és csak kis hányada jut át a vastagbélbe. Ennek ellenére vannak, akiknek az eritrit is emésztőrendszeri panaszokat okoz.

Kinek okozhat panaszt az eritrit?

Körülbelül a népesség 20%-a tapasztalhat az eritrit fogyasztása után is hasfájást, puffadást, gázosodást, esetleg hasmenést. Ez a 20% ugyanis irritábilis bél szindrómában, vagy IBS-ben szenved, bár sokszor nincsenek is tudatában, hogy pontosan mi okozza az emésztőrendszeri panaszaikat.

Az IBS a funkcionális bélbetegségek csoportjába tartozik. Bár kellemetlen emésztőrendszeri tüneteket okoz, nem mutatható ki olyan szervi elváltozás, ami okolható lenne a panaszokért. Az érintettek bélrendszere érzékenyebb az átlagnál, ezért náluk fokozottabban panaszt okozhat minden olyan élelmiszer összetevő, ami a vastagbélben gyorsan fermentálódik. Összefoglaló néven ezeket az összetevőket rövidítjük a FODMAP betűszóval.

Az irritábilis bél szindróma leghatásosabb terápiája a FODMAP-szegény diéta, amiről ebben a cikkben írtam részletesebben.

Az IBS diétában többek között korlátozni kell a fruktóz, vagyis a gyümölcscukor bevitelét is, mivel az IBS általában fruktóz felszívódási zavarral is jár, és a fel nem szívódott fruktóz is a bélbaktériumok fermentáló tevékenységének tápláléka. Magyarul, ha egy IBS-es nagyobb mennyiségű fruktózban gazdag élelmiszert eszik, annak következménye puffadás, gázképződés és hasfájás lesz.

Mi köze ennek az eritrites témához?

Bár az eritrit elvileg nem kellene, hogy panaszt okozzon IBS-ben, hisz csak kb. 10%-a jut át a vastagbélbe, sokaknak mégis panaszt okoz. A vizsgálatok fényt derítettek rá, hogy ez minek köszönhető: az eritrit gátolja a fruktóz felszívódását.

Ha tehát valaki egymáshoz közeli időpontban fogyaszt fruktóz tartalmú élelmiszert (pl. gyümölcsöt) és eritritet, az eritrit miatt zavart szenved a fruktóz felszívódása, és a fruktóz jelentős része átjut a vastagbélbe, ahol aztán a baktériumok fermentálni fogják. Ennek következtében az illető kellemetlen emésztőrendszeri panaszokat tapasztalhat. Tehát az eritrit a fruktóz anyagcserére kifejtett hatása miatt provokálhat IBS tüneteket.

Összefoglalás

Bár a cukoralkoholok a tudomány mai állása szerint kevésbé ártalmasak, mint a mesterséges édesítőszerek, az emberek jelentős részénél panaszt okoznak. Bár az eritrit sokak számára jobban tolerálható, mint a xilit, irritábilis bél szindrómában fokozhatja a fruktóz miatti panaszokat, ezért számukra kevésbé ajánlott a használata. 

Véleményem szerint akármilyen cukorról vagy cukorpótlóról van is szó, a kulcs minden esetben a mértékletesség. Minél több édeset eszik vagy iszik valaki, annál jobban fogja kívánni az édeset – akár valódi cukorról, akár mesterséges édesítőszerről vagy cukoralkoholról legyen is szó. Szerencsére a fordítottja is igaz: ha csökkented az édességfogyasztást, idővel ehhez fogsz hozzászokni, és néhány hét után észre fogod venni, hogy már nem is kívánod annyira. Érdemes kipróbálni!

 

 


Felhasznált irodalom:

  1. Kim, Y., Park, S. C., Wolf, B. W. & Hertzler, S. R. Combination of erythritol and fructose increases gastrointestinal symptoms in healthy adults. Nutr. Res. 31, 836–841 (2011).
  2. Grembecka, M. Sugar alcohols—their role in the modern world of sweeteners: a review. Eur. Food Res. Technol. 241, 1–14 (2015).
By | 2018-04-06T15:24:12+00:00 2018, február 2|

Ez a weboldal a felhasználói élmény optimalizálása érdekében sütiket használ. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogad" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás