A glutén tényleg veszélyes és kerülendő?

Manapság egyre többen követnek gluténmentes diétát. Vannak, akik azért, mert valóban szükségük van rá (szakorvos diagnosztizálta náluk a cöliákiát), de vannak olyanok is, akik téves információkra alapozva döntenek úgy, hogy jobban járnak, ha kiiktatják a glutént az étrendjükből. A könyvesboltokban egyre több olyan könyv jelenik meg, melyek szerzői azt állítják, a gabonafélék egészségtelenek, és szerepet játszanak számos betegség kialakulásában. Ebből a cikkből megtudhatod a tudományos kutatásokon alapuló tényeket.

A glutén a búza fehérjéinek egyik frakciója, mely egyes embereknél autoimmun megbetegedést vált ki, melyet cöliákiának hívunk. A cöliákiás betegeknél a glutén hatására beinduló folyamatok következtében a vékonybél bolyhai elkezdenek elpusztulni. A negatív reakciót nem csak a búzában található glutén válthatja ki. Problémát okoz az árpában lévő hordein és a rozsban található secalin fehérje is. A zab avenin fehérjéje a cöliákiások legtöbbjénél nem váltja ki az autoimmun reakciót, így a gluténnel nem szennyezett zab fogyasztható számukra.

Nem azonos a cöliákiával a gabona allergia. Ez esetben csak az allergiás reakciót kiváltó gabonát kell kiitatni az étrendből (pl. a búzát), a többi gabonaféle nyugodtan fogyasztható.

Újabban egyre divatosabb „betegség” a nem cöliákiás glutén érzékenység (non-celiac gluten sensitivity, NCGS), amelyet egyre többen ismernek fel magukon. Ez esetben egy elég bizonytalan tünetegyüttesről van szó, amelyet csak közvetve tudnak diagnosztizálni. Tény, hogy kevesebb valódi NCGS-es beteg van, mint ahányan gondolják magukról. Előfordul az is, hogy irritabilis bél szindrómában (IBS) szenvedő betegek is glutén érzékenynek gondolják magukat. IBS-ben tünetfokozó lehet a búza fogyasztása, de az ő esetükben nem a glutén a felelős mindezért, hanem a búza fermentábilis szénhidrát- és glukántartalma.

Gluténmentes diéta az elhízás kezelésére?

Egyre több fogyókúrás könyv jelenik meg, melyek szerint gluténmentes étrendet kell követni a fogyáshoz. Van erre meggyőző bizonyíték? Nincs. A tudomány mai állása szerint a fogyáshoz energiadeficitre van szükség. Akár gabonákra alapozott az étrend, akár teljesen gluténmentes, ha kevesebbet eszel, mint amennyit a szervezeted felhasznál, fogyni fogsz. Persze az tény és való, hogy rengeteg olyan glutént tartalmazó élelmiszer van, amelyeket egyébként sem tanácsos nagy mennyiségben fogyasztani, ha a cél a fogyás. Pl. pogácsák, kekszek, péksütemények.

Ha valaki fogyást ér el a gluténmentes étrenden, az valószínűleg annak köszönhető, hogy kiiktatott az étrendjéből egy csomó magas kalóriatartalmú étel. Persze, ha elég gazdag ahhoz, hogy megvásárolja mindezek gluténmentes változatát, ugyan ott van: rengeteg kalóriát fogyaszt el, és talán még hízni is fog a gluténmentes étrenden.

Miért ne iktassuk ki a glutént, ha nincs rá egészségügyi okunk?

Számos tudományos eredmény bizonyítja, hogy a búzafogyasztásnak lehetnek nagyon is pozitív hatásai. Íme, néhány:

1. Kedvező hatással van a bélflórára (és azt is meg kell említeni, hogy gluténmentes étrendet követőknél gyakran megfigyelhető a bélflóra kedvezőtlen változása).

2. A búzában lévő emészthetetlen szénhidrátok hatására csökken az étkezés utáni vércukorszint emelkedést, és ez által az inzulin-elválasztás is.

3. Oligofruktóz tartalma miatt kedvező hatással van az immunstátuszra, a zsíranyagcserére, valamint a vitaminok és ásványi anyagok felszívódására.

4. Gluténfogyasztás hatására csökken a trigliceridszint (egy kísérletben 19,2%-os csökkenést írtak le egy hónapig tartó napi 78 gramm glutén fogyasztását követően).

5. Csökkenti a magas vérnyomást: ez egyrészt az élelmi rostoknak, másrészt a gliadinnak tulajdonítható (ami gátolja az angiotenzin I-konvertáz enzimet).

6. A glutén erősíti az immunrendszert: ez annak köszönhető, hogy igen magas a glutamintartalma (kb. 40%), ami nagyon jó hatással van a szervezet védekező-rendszerének működésére.

7. Epidemiológiai vizsgálatok szerint a teljes értékű gabonák rendszeres fogyasztása csökkenti egyes daganatos betegségek kialakulásának valószínűségét.

Szóval a lényeg: ha valódi betegség nem indokolja, nyugodtan egyél gabonaféléket,
de részesítsd előnyben a teljes értékű változatokat!

 


 Felhasznált irodalom:

Táplálkozási Akadémia Hírlevél 7. évfolyam, 11. SZÁM – 2014. december: A cöliákiáról és  a gluténmentes étrendről

Gaesser, G. a., & Angadi, S. S. (2012). Gluten-free diet: Imprudent dietary advice for the general population? Journal of the Academy of Nutrition and Dietetics, 112(9), 1330–1333. doi:10.1016/j.jand.2012.06.009

Ez a weboldal a felhasználói élmény optimalizálása érdekében sütiket használ. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogad" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás