Az éhség és jóllakottság hormonális szabályozása

“Kövér vagy? Akkor egyél kevesebbet!”
Az elhízott emberek gyakran hallanak efféle „jó tanácsokat”. Ha ilyen egyszerű lenne a dolog, akkor már rég nem lenne ennyi túlsúlyos ember. Az elhízás azonban ennél sokkal-sokkal összetettebb jelenség. Ebből a cikkből megtudhatod, milyen bonyolult hormonális rendszer szabályozza azt, hogy mennyire vagy éhes, vagy éppen jóllakott.

Kezdjük az alapokkal. A szervezeted egy csodálatos, rendkívül összetett rendszer. Úgy lett megalkotva, hogy sokféle környezeti tényezőhöz képes legyen alkalmazkodni. Mindig arra törekszik, hogy a változó körülmények ellenére is fenntartsa a belső egyensúlyát, vagyis a homeosztázist.

Pl. ha télen kimész az utcára, ahol nagyon hideg van, akkor a tested elkezd lehűlni. Ekkor máris működésbe lép a hőszabályozó központod, és tesz róla, hogy a szervezeted több hőt kezdjen termelni. Így képes fenntartani a belső hőmérsékletének egyensúlyi állapotát. Ugyan így szabályozza például a folyadékegyensúlyt is. Ha most megiszol egyszerre fél liter vizet, akkor hamarosan érzékelni fogod a vizeletkiválasztó rendszered működését: vizelési ingered lesz, ezért elmész a WC-re, és kiengeded a felesleges folyadékot. Ha a következő órákban egy kortyot sem iszol, akkor viszont a szervezeted csökkenti a vizeletkiválasztást, és csökkenni fog a vizelettermelésed is.

A szervezeted hasonlóan kifinomult módon képes szabályozni a megfelelő táplálékfelvételt is. Ha sokáig nem eszel, nagyon éhes leszel (lásd koplaló fogyókúrák). Ha bőségesen ettél, akkor egy jó darabig nem leszel újra éhes. Ezt a szabályozást hormonok végzik. Hadd mutassam be őket!

LEPTIN:

Ezt a hormont a zsírsejtek termelik. Hatására csökken az étvágy, vagyis ez egy jóllakottsági hormon. Amikor felfedezték, sokan azt hitték, megtalálták az elhízás ellenszerét. Készítenek egy leptint tartalmazó gyógyszert, amitől megszűnik az éhség, és mindenki szépen lefogyhat. Sajnos kiderült, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű. A leptinszint ugyanis arányos a test zsírtartalmával.

Minél kövérebb valaki, annál magasabb a leptinszintje. Az elhízottak azonban rezisztensé (ellenállóvá) válhatnak a leptin hatásával szemben. Ez nem túl jó hír, de lehet rajta segíteni. Kutatások szerint az antioxidánsokban gazdag étrenddel a leptin rezisztencia csökkenthető. Még egy ok, ami miatt fontos a minőség. (Ebben a témában ezt a cikket is érdemes elolvasnod.)

 

CCK:

Más néven kolecisztokinin. Szintén csökkenti az étvágyat, emellett növeli az epekiválasztást, és csökkenti a gyomorürülést.

 

GHRELIN:

Ez a legfőbb éhségfokozó hormon. Ha magas a ghrelinszinted, akkor erős éhségérzeted lesz. Ez a hormon ciklikusan termelődik a nap során. Evésidőben magas a szintje, majd evés után lecsökken. A ciklus kb. 4 óránként ismétlődik, ezért van az, hogy a legtöbb ember kb. 4 óránként megéhezik. A kutatások szerint a ghrelin hatására leginkább a zsíros és édes ételeket fogod megkívánni. Milyen okos a test! Tudja, hogy ezekből aztán sok energiát nyerhet. És van még egy fontos tényező: az alvás. Ha nem alszol eleget, magasabb lesz a ghrelinszinted, vagyis éhesebb leszel a következő napon. Add meg a testednek a szükséges pihenést, mert ha nem, annak plusz kilók lehetnek a következményei!

 

GLP-1:

Ez a hormon a bélben termelődik, amikor eszel valamit. Hatásai: stimulálja az inzulintermelést (az inzulin pedig csökkenti a vércukorszintet), csökkenti a gyomorürülést és csökkenti az éhséget. Ezt a hormont ma már használják a cukorbetegek kezelésében is: a Victoza injekció hatóanyaga GLP-1-analóg. Ez a készítmény az elhízott cukorbetegek többségénél fogyást is okoz, mivel csökkenti az éhségérzetet.

 

DOPAMIN:

A dopamin egy kakukktojás ebben a cikkben, ugyanis nem hormon, hanem neurotranszmitter. Ettől még érdemes itt említeni, mivel rendkívül fontos a hatása: aktiválja az agy jutalmazó- és örömközpontjait. Ez a hatás pedig nagyban meghatározza az étkezésünk. A legmagasabbra a magas zsír- és cukortartalmú ételek emelik a dopaminszintet. Így már könnyen érthető, hogy miért ezeket az ételeket szeretjük a legjobban: hatásukra az agyunk nagyon jól érzi magát. Naná, hogy szívesen eszünk belőlük máskor is!

 

Ez egy kicsit tudományos cikkre sikerült, de azt hiszem, elég érdekes ez a téma, és jó lenne, ha az emberek megértenék, hogy az evést nem csak az akaraterő határozza meg. Ennél sokkal összetettebb a történet. Remélem, ez a cikk segített ezt megérteni!

 


Felhasznált irodalom: Today’s Dietitian Vol. 17 No. 7 P. 26

Ez a weboldal a felhasználói élmény optimalizálása érdekében sütiket használ. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogad" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás